A fényszennyezés az éjszakai környezet felesleges vagy rosszul irányított mesterséges megvilágítása. Egyszerűen: amikor a lámpák oda is világítanak (vagy olyan erősen), ahol/ahogy nem kellene — rontva a csillagos ég látványát, zavarva az élővilágot és az emberek alvását, miközben energiát pazarolunk.
Fő formái
- Fényzaj (clutter): túl sok, össze-vissza villogó-reklámfény és díszvilágítás
- Égbolt-derengés (skyglow): a városok feletti narancsos/kékes „kupola”, ami eltakarja a csillagokat.
- Fénybetörés (light trespass): amikor a szomszéd lámpája a hálódba süt.
- Káprázás (glare): vakító, szemfárasztó fény – pl. rosszul árnyékolt LED reflektor.
A lightpollutionmap.info interaktív térkép globálisan mutatja be a fényszennyezés szinteit: a legkisebbtől (Bortle-skála 1) a legnagyobbig (9). A színek világosodása segít, hogy akár laikusként is azonnal lássuk, hol ragadnak el a városi fények az éjszakai égbolttól, és hová kéne mennünk a Tejutat, csillaghullást vagy akár a sarki fényt (Skandináviában) is jól érzékelni.
A The Next cikke szerint sajnos „Magyarországon mindenütt jelen van a fényszennyezés. Nincs olyan hely, ahol ne hatna ránk”.
Viszont szerencsére azért vannak kivételek: ha elég szerencsések vagyunk, szürreálisan sötét éjszakai égbolt élményt élhetünk át – például a Zselici Csillagoségbolt-park környékén.
Mi történik az égbolttal? Miért baj a fényszennyezés?
- Tudtad? Az elmúlt évtizedben évente átlagosan 9,6%-kal nőtt a látható világosság a csillagos égen, vagyis drámain nő a fényszennyezés. Ez azt jelenti, hogy egy generáció alatt a látható csillagok száma akár negyedére csökkenhet.
- A fényszennyezés nem csak látványjavításról hiányzik, hatással van az élővilágra is: károsíthatja az alvást, az emberi egészséget, és a növény-állat ritmust is felboríthatja. Különösen igaz ez a rovarokra: például dunai kérészek esetében innovatív LED fény-beaconokat használnak, hogy az állatok ne pusztuljanak el a városi fények miatt.
- Magyarországon, különösen a nemzeti parkokban például hordozható kamerás mérőlaborral végzett spektrometriás kutatások már remek minőségű térképekkel szolgálnak az égbolt fényességéről és spektrális összetevőiről – izgalmas alapja lehet az éjszakai égbolt védelmének.
Hol lehet mégis csillagot nézni Magyarországon?
Reddit-felhasználók is megosztották saját, személyes tippjeiket:
„[…] a Mátrába… sokkal kisebb a fényszennyezés, mint Pesten vagy akár az agglomerációban.”
„Tejútban gyönyörködni szabad szemmel: Mátra, Bükk vagy más istenhátamögötti hely.”
Ideális választások:
- Zselici Csillagoségbolt-park – talán a legismertebb legsötétebb hely Magyarországon.
- Hortobágy és Répáshuta környéke – BAZ és Hajdú-Bihar megyékben két Dark Sky Park is található.
- Mátra, Bükk, Pilis – viszonylag könnyen elérhető helyek, ahol már jelentősen javul a látkép.
Tippek csillagászóknak, fotósoknak és egyszerű rajongóknak
- Használd a térképet! Böngészd országos vagy helyi viszonylatban a Bortle-skálát és SQM-adatokat (leérthető, részletes információk vannak).
- „Expozíciós szorzó” trükk: 1 óra megfigyelés Bortle 1 alatt ≅ 9,8 óra Bortle 5 alatt – tehát a sötét helyeken szinte kvázi „több időnk van” a látványra.
- Mobilra is van app! Létezik applikáció is, ami térképet, felhőfedettséget, sarki fény esélyt és még ISS-pályát is mutat.
- Kutatás + élmény = hatás: A magyar nemzeti parkokban végzett felmérések már segíthetnek a célzott fényvédelmi akciókban.
- Éjszakai élmény = offline tervezés: A térkép online elérhető, de mivel a célterületek vidéken vannak, ajánlott előre megnézni a felhőviszonyokat, menetrendet, szállást, stb.
Magazin-stílusban összegyűjtve:
- Fényes városok kontra csillagos vidéki égbolt – a térkép színei elárulják, mennyire vagyunk megfogva.
- 2020-ban még remény volt; most már csak kevesen látják tisztán a Tejutat.
- Van kiút: Zselic, Bükk, Mátra – ezekért olykor érdemes kicsit elszakadni a várostól.
- Tudomány és élmény kéz a kézben: mérőműszerek, kutatások, nemzeti parkok tudományos háttere.
- Fények ellen fénybeállás: LED beaconok, mobil térképek, app-specifikus csillagnéző segítségek.