Az épületautomatizálás a lakótéren kívüli, ritkán látogatott helyiségekben is roppant hasznos, ugyanis segít elkerülni a meghibásodásokból eredő komolyabb károkat. Egy megtervezett szenzorhálózat a padlástérben és a pincében még azelőtt jelzi a csőtörés vagy rejtett vizesedés kialakulását, hogy a kár nyomot hagyna a plafonon.
Láthatatlan károk
A családi házak legköltségesebb felújításai szinte kivétel nélkül olyan rejtett hibákból indulnak ki, amelyek hónapokig észrevétlenül roncsolják a szerkezetet. Elég egy elöregedett flexibilis bekötőcső a mosógép mögött, amely éppen egy téli utazás második napján adja meg magát, vagy egy rosszul illesztett szellőzőcső a tetőtérben, amelyből apránként szivárog a kondenzvíz a szigetelésbe. Mire a nappali mennyezetén megjelenik az első sárgás folt, vagy a pinceajtót kinyitva megcsap a dohos szag, addigra borítékolható, hogy a javításhoz mélyen a zsebünkbe kell nyúlni.
A hétköznapi kényelmi funkciók vezérlésével ellentétben az épület állapotát figyelő érzékelők nem igényelnek folyamatos felhasználói odafigyelést – a szenzorok észrevétlenül működnek a gépészeti helyiség sarkában vagy a gerendák között, és kizárólag akkor küldenek értesítést a telefonunkra, ha valamelyik mért érték eltér a megszokottól. Így pontosan azokról a zugokról kapunk folyamatos visszajelzést, ahová hétköznap ritkán nyitunk be.
Mit árul el a pára és a hőmérséklet a padlástérben?
A tetőszerkezet és a zárófödém találkozása épületfizikai szempontból az egész ház egyik legérzékenyebb zónája, ugyanis a lakótérben főzés vagy zuhanyzás közben folyamatosan keletkező meleg, párás levegő felfelé száll. Ha a mennyezet párazáró fóliáján kivitelezési hiba marad, vagy a beépített spotlámpák mentén rések tátonganak, ez a nedvesség akadálytalanul bejut a hideg padlástérbe. Télen a fagyos tetőhéjazat belső oldalán a pára azonnal lecsapódik, ami hosszú távon átnedvesíti a hőszigetelést és gombásodást indít el a fa tartószerkezeten.
Nyáron éppen az ellenkezője történik, hiszen a cserepek alatt hatvan-hetven fokra is felkúszhat a hőmérséklet. Ilyen körülmények között egy hagyományos, elemes Wi-Fi-érzékelő hamar feladja a szolgálatot, ráadásul a vastag vasbeton födémen a jel is nehezen jut át. Érdemes ezért alacsony energiaigényű, úgynevezett mesh-hálózatban kommunikáló szenzorokat választani, például Zigbee vagy Z-Wave szabványú eszközöket, amelyek egyetlen gombelemmel is évekig működnek a szélsőséges hőingadozás ellenére.

A padlásra telepített hőmérséklet- és páratartalom-mérő sokszor egészen hétköznapi hibákra világít rá. Előfordulhat, hogy egy rosszul záródó padlásfeljáró okozza a bajt: a réseken keresztül a fűtött lakótér meleg, párás levegője folyamatosan felszökik a hideg tetőtérbe, ahol azonnal lecsapódik a lehűlt felületeken. Egy hőszigetelt padláslétra beszerzése ezt a problémát azonnal megoldja!
Mire figyeljünk oda az alagsorban?
Míg odafent a lassú párásodás jelenti a fő veszélyt, az alagsorban és a kazánházban a hirtelen vízbetörés okozhat percek alatt komoly pusztítást. A padlóra helyezett okos vízérzékelők működése egyszerű, hiszen az aljukon található fém érintkezők között a kiömlő folyadék zárja az elektromos áramkört, az eszköz pedig azonnal riasztást küld. A valódi védelmet azonban az jelenti, ha a rendszert a fővezetékbe épített motoros elzárószeleppel is összekötjük. Így ha a mosókonyhában elreped egy cső, miközben a család éppen nyaral, a központi vezérlőegység automatikusan, másodperceken belül elzárja a vizet az egész házban.
A pince levegőjének nedvességtartalmát is kordában tarthatjuk vele. Ha a páratartalom tartósan hatvanöt-hetven százalék fölé emelkedik, egy okoskonnektorra kötött párátlanító készülék magától elindul, és megóvja a lent tárolt holmikat vagy a fém gépészeti elemeket a korróziótól. A kazánházban emellett érdemes külön figyelni a tűz- és életvédelmi eszközök pontos megválasztására is. A villamos elosztószekrény és a szárítógép közelében a mennyezetre szerelt füstérzékelő nyújt biztonságot, míg nyílt égésterű gázkazán vagy vegyes tüzelésű kályha mellé tanúsított szén-monoxid-érzékelőt kell telepíteni. Zárt égésterű kondenzációs kazánnál vagy hőszivattyúnál erre nincs szükség, de a felszerelt védelmi eszközöknél minden esetben olyan minősített készüléket válasszunk, amely megfelel a hazai szabványoknak. Mivel a vastag pincefalak erősen árnyékolják a rádiójeleket, itt is a jó faláthatolású, alacsony frekvenciás protokollok bizonyulnak megbízhatóbbnak a hagyományos otthoni routernél.
Hogyan érdemes belevágni a kiépítésbe?
Sokan azért halogatják az épületfelügyeleti rendszer kialakítását, mert azt gondolják, hogy ehhez falvésésre és komoly informatikai tudásra van szükség. A modern vezeték nélküli rendszereknél azonban egyetlen központi egységgel és két-három kulcspontra letett szenzorral is elindulhatunk, anélkül hogy bármit át kellene alakítani a lakásban. Első körben érdemes egy-egy vízérzékelőt csúsztatni a mosógép és a bojler alá, egy hőmérséklet- és páramérőt pedig elhelyezni a padlásfeljáró közelében.
Érdemes olyan központi egységet választani, amely internetkimaradás esetén is helyben futtatja a beállított szabályokat. Így egy vihar miatti hálózati hiba idején sem marad védtelen az épület, a vízérzékelő ugyanúgy lezárja a főcsapot, a pincei párátlanító pedig ugyanúgy működik tovább.
A telepítés után a rendszer gyakorlatilag önállóan üzemel, nekünk csupán annyi dolgunk marad, hogy a fűtési szezon kezdetén ránézzünk az alkalmazásban az elemek töltöttségére, és évente egyszer portalanítsuk az érzékelők szellőzőnyílásait.